Amennyiben még mindig lelkes olvasója vagy a blogomnak, úgy valószínűleg az iránykereskedés iránt érdeklődsz, azonban szeretném neked figyelmedbe ajánlani a tőzsdei kereskedés egy más módját, méghozzá az irányfüggetlen opciós kereskedést: http://www.tozsdeguru.com/tozsdei-strategiak/30-havi-jovedelem-opciokkal/77-profit-opcio-kereskedessel. Érdemes átolvasni a Tőzsdeguru cikkeit, garantálom, hogy egy teljesen új világot fogsz találni. 

 

Akkor folytassuk is ahol az előző bejegyzésben abbahagytuk és vegyük tovább a helyen támasz-ellenállás meghatározásához szükséges alapismereteket.

 

Mi is a különbség a (támasz-ellenállás-technikai) szint és a zóna között? A dolog valójában pofonegyszerű. A szint egy pontos, jellemzően kerek számon található, a piac szereplő által erősen tisztelt árat jelent. A zóna gyakorlatilag nagyban hasonlít a szinthez, annyi a különbség, hogy ez nem árszintet, hanem ársávot jelent.

Tehát amikor szintről beszélünk egy tőzsdei termék esetében, akkor egy egzakt árról van szó, mondjuk a Tesla esetében 300$ egy kifejezetten fontos technikai szint. Amikor zónáról beszélünk, akkor ugyan ez technikai zóna szempontból a Teslán 295$ és 310$ közötti sávban található (az alábbi charton láthatod bejelölve ezeket, figyeld meg, hogy hogyan viselkedik az ár a szinten és hogyan a zónában). 

 

 

Miért teszek különbséget a két dolog között? Azért, mert a szintnek és a zónának is más a szerepe kereskedéskor. A szintnél biztos lehetsz abba, hogy magán az árszinten, vagy akörül az ár körül nagyon nagy forgalom várható, mert nagy pszichológiai jelentősége van a piacon. Ekörül az ár körül mindig nagy a box mert azon sokan vesznek és sokan adnak el jellemzően.

Viszont a nagy forgalom-pofozkodás okozta szűk piciny ugrálások a kulcs szint körül kialakítanak egy speciális sávot, zónát ami újabb dolgokat kommunikál a piaci résztvevőknek: ha valamelyik irányban kitör a sávból az ár és azon kívül zár, akkor jellemzően legalább rövidtávú erősödés indulhat meg a kitörési irányban. Ennek kifejezetten nagy jelentősége van éles kereskedéskor, különösen pozíció menedzselési szempontból. 

 

A következő alakalommal megmutatom neked, hogy mi is az a fals kitörés és honnan is ismerheted fel. Ennek bizony nagy jelentősége van a zóna meghatározásban is, ezért kifejezetten fontos. Ugyan annyira, minthogy tisztában legyél azzal, hogy mik az általad választott tőzsdei kereskedési stratégia korlátai. Mondjuk egy számla tőzsdei kereskedési számla négyszerezés azért ennyire nem rossz korlát...

 

-Simon Goldman- 

Megosztás a facebookon

 

A tőzsdei kereskedés a valószínűségek játéka a nulladik pillanattól. Ahhoz, hogy fel tudjuk mérni a valószínűségeket, ahhoz el kell végezni a házi feladatokat szorgalmasan, előkészíteni a terepet, hogy a lehető legjobban tudjunk teljesíteni. Erről (is) beszélnek a sikeres kereskedők, amikor azt mondják, hogy mindig csináld meg a házi feladatod, azaz előkészíted a munkát piacelemzéssel, forexfactoryval, esetleg mindenféle mentális gyakorlatokkal stb., majd a lezárt ügyleteket kielemzed, levonod a tanulságokat, feljegyzéseket készítesz amit a következő session alkalmával már fel tudsz használni. 

 

Ott jártunk az előző alkalommal, hogy meghatároztuk, hogy merre fele is megy a piac, trendel-e a piac és amennyiben igen, akkor merre. A következő fontos megállapítás amit tehetünk a piacról az az, hogy éppen impulzív vagy korrektív állapotában van-e. Miért van ennek jelentősége? Azért, mert az esetek 75%-ában egy korrektív mozgást egy trendirányú impulzív mozgás követ, ezt az értékes információt pedig könnyedén tudod hasznosítani amikor belevágsz az éles kereskedésbe. Ha be akarsz szállni egy mozgásba, vagy már egy ideje tartasz egy pozíciót és még tartani akarod, vagy akkor is, ha már fontolgatod a kiszállást ez egy nagyon értékes dolog lesz számodra.

  

Legelőször is szeretném neked megmutatni, hogy honnan ismersz fel egy korrekciót. A korrekciót onnan ismered fel, hogy az ár egy piciny sávban pattog, oldalazik az adott idősíkhoz mérten relatíve rövid-közepes ideig. Ez lehet oldalirányú, lehet felfele vagy lefele csatornában is, sőt még szűkülő sávban is.

 

 

Nézzük akkor, hogy honnan ismersz fel egy impulzív mozgást. Nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor egy íjat megfeszítesz és ellövöd a nyílvesszőt, a piac is nagyjából pontosan ugyan úgy viselkedik. A korrekciókor jellemzően erőtgyűjt valamelyik oldal (bikák vagy a medvék), aztán amikor a támadás hirtelen megindul -azaz megtörténik a kitörés a korrekcióból- akkor történik az impulzív mozgás.

 

 Végül szereném neked megmutatni, hogy milyen szépen mutatja a USD/CAD négyórás idősíkon az impulzív-korrektív váltakozást.

 

Így a végére szeretném még megjegyezni, hogy ez az egész nem az Elliot hullámelmélettel való kereskedés vagy elemzés, így nem érdemes keresni a hasonlóságot vagy a különbséget a kettő között.

 

Ha ez a sok-sok információ amit eddig átadtam neked nem annyira szimpatikus, akkor könnyen előfordulhat, hogy az irányfüggetlen kereskedés a te utad:

http://www.tozsdeguru.com/alapfogalmak/tozsdei-alapfogalmak/72-iranyfuggetlen-kereskedes-az-meg-mi

 

-Simon Goldman- 

Megosztás a facebookon

Ha már elég időt belefektettél az ingyenes online tudás felkutatásába, akkor biztosan találkoztál már a "Trend is your friend" közhellyel. Ez egyébként a kifejezetten fontos eleme az iránykereskedésnek, sokkal "könnyebb" profitot termelni abban az esetben, ha az áramlattal mész, mintha azzal szembe próbálsz utat törni. Mind a két esetben lehetsz profitos, de kezdésként inkább szerezz rutint a trendirányú kereskedésben, hogy utána tudd, hogy mikor kereskedsz trenddel szemben. :) Persze mondanom sem kell, hogy ezzel a kérdéskörrel nem igazán kell foglalkoznod túl sokat, ha irányfüggetlen kereskedéssel keresed a kenyérkét.

 

Tehát ahogy már leírtam háromféle trendet különböztetünk meg: emelkedő/bikás, eső/medvés, oldalazó/neutrális. Ezeknek a tanulmányozásába is jó sok száz órát raktam bele és azóta sem tudom, hogy emiatt vált könnyebbé vagy csak elkezdtem nem annyira túllihegni a meghatározását (talán mert felfogtam, hogy tévedhetek és akkor sincs semmi, max vesztek 1-2%-ot). Ezt már nem fogom megtudni, mindenesetre megpróbálok egy egyszerű változatot reprezentálni neked.

 

Egy fontos szabály van még: a chartot annyira tisztán tartjuk amennyire csak lehet, semmi sallang, csak a legszükségesebbek mehetnek rá.

 

Szóval mutatok neked egy emelkedő trendet ami most a Euro-n található. Az ár szépen menetelt felfele, majd az elmúlt hetekben elkezdett oldalazni. Habár most egy középtávú oldalazási fázisban van hosszútávon, itt bizony a bikák tolják a szekeret.

 

A Yen egy ideje már csökkenő trendben van hosszútávon, habár a dollár korreláció miatt itt is felfedezhető az utóbbi hetekben az oldalazás, de egyelőre csak középtávú.

 

Majd végül, de nem utolsó sorban egy középtávú oldalazás a Euro-n: nem megy semerre, csak két középtávú kulcsszint között pattog.

 

 

Ezen a pár példán keresztül szerettem volna ízelítőt adni a dologból. Nem történik itt semmi varázslat, de azt is hozzá kell tenni, hogy ezek direkt könnyű példák. Ha valami túl zavaros, akkor egyszerűen ne tölts vele túl sok időt. Idővel úgyis rutint fogsz szerezni a zavaros környezetben való kereskedésben, az elején viszont törekedj a lehető legtisztább szituációkra, a többi meg úgyis jön a tapasztalattal. Tehát tartsd tisztán a chartot és menj az árral, a birkózást meg hagyd meg a sportolóknak. ;)

 

Habár így az elején egy kicsit nehéznek tűnhet a dolog, de le fog tisztulni és utána már te is élvezheted a kamatos kamat áldásos hatásait. 

 

-Simon Goldman-

Megosztás a facebookon

Az előző bejegyzésben azzal foglakoztam, hogy mik is az alapvető elemei egy /szerintem/ normális technikai elemzésnek. Az egészet úgy kezdtem, hogy három időtávon érdemes az elemzést elvégezni azaz: hosszú-, közép- és rövidtávon. Ezek azért fontosak, mert iránykereskedésnél (úgy ahogy iránymentes kereskedésnél is, bőségesen találsz részleteket itt: http://www.tozsdeguru.com/) is az ügyleteket mindig piaci kontextusban helyezzük el, viszont iránykereskedésnél sokkal nagyobb szerepe van az időtávoknak. 

 

Amikor ezzel először találkoztam, akkor úgy futottam bele, hogy top-down, többidősíkos elemzés. Akkor sokat tanulmányoztam, nagyon misztikusnak tűnt az egész. Azért tűnt annak, mert bizony nem mindig annyira egzaktan mutatja a piac a különböző méretű trendeket, igényel némi rugalmas gondolkodást és művészi érzéket ami csak idővel és gyakorlással jön. Mindenestre adok egy nagyon egyszerű támpontot az idősíkos témára (az idősík és a különböző méretű trendek nem ugyan azt jelentik, két különböző dolog amiben lehet átfedés).

Tehát ökölszabályként kezdésnek a következőt tudnám ajánlani neked:

- hosszútávú elemzésre napos idősíkot használd, ez így kb kilenc hónapnyi adat,

- középtávú elemzésre megfelel a négyórás idősík, ez így kb hat hétnyi információ,

- rövidtávú elemzésre az egyórás idősík ajánlott, nagyjából kilenc napnyi gyertya.

 

 

A fentiek nem kőbevésett dolgok, de ahhoz, hogy el tudd kezdeni a munkát tökéletesen megfelel. Felmerülhet benned a kérdés, hogy rendben van, hogy meg van adva az idősík, de mennyire nézzem közelről-távolról a gyertyákat? A válaszom erre az, hogy annyi gyertyát nézz ami megmutatja neked a piacelemzéshez szükséges összes információt, de természetesen tökéletesen felesleges sokezer gyertyát látnod egyszerre, egyszerűen nem kapsz a jelenre piaci állapotra vonatkozóan több releváns. Ennek az ellenkezője is igaz, egy tökig kinagyított chart alkalmatlan elemzésre. Jellemzően, ha 200 gyertyát látsz a charton egyszerre az megfelelő lesz kezdésnek, talán még ez is egy kicsit sok, de elég sztorit mesél el a termékről és az adott időtávról. 

 

Már említettem szerintem, de érdemes észben tartani azt, hogy a tőzsdei kereskedés bizony nem pőre technikai szöszmötölés, hanem kőkeményen befolyásolva vagy saját magad által, a Tőzsdeguru ezt is kiválóan összefoglalta az alábbi cikkében: http://www.tozsdeguru.com/hirek-18/75-miert-vasarolsz-a-csucson-es-miert-felsz-beszallni-a-melyponton .

 

-Simon Goldman-

 

Megosztás a facebookon