Amikor mélyrehatóan, sok ideig foglalkoztam a támasz-ellenállás témakörével, akkor voltak olyan helyzetek amikor túlságosan széles zónákat jelöltem, mert nem volt egyértelmű, hogy hogyan is határozzam meg őket. Viszont arra is rájöttem, hogy a túlságosan széles zónák gyakorlatilag értelmetlenek, mert nem adnak értékelhető információt a piac állapotáról, ebből fakadóan használhatatlanok kereskedéskor is. 

 

Sok-sok napnyi tanakodás után az jutott eszembe, hogy mi van, ha egyszerűen rosszul kezelem a zóna/szint töréseket és valójában indokolatlanul figyelembe veszem a fals kitöréseket is a meghatározáskor. Felütöttem a chartokat, újra elkezdtem meghatározni a problémás zónákat, de ezúttal a fals kitöréseket "levágdostam" és megvolt az egyik legnagyobb "aha" pillanatom a tőzsdei kereskedői pályafutásom során, mert egycsapásra minden a helyére került. A második hasonlóan meghatározó pillanat az volt, amikor szabályozott tőzsdei környezetben kezdtem el kereskedni határidős opciókkal. 

 

Mi az a fals kitörés? A fals kitörés az az, amikor a piac megpróbál áttörni egy fontos támasz-ellenállás szintet/zónát, az ár el is hagyja azt, azonban vagy a kitörési gyertyán belül vagy a következő gyertya alkalmával az ár újra a szint alatt/felett, zónán belül zár. 

Egy szint/zóna törés általános velejárója a nagy piaci forgalom, méghozzá azért, mert jellemzően nagyon erősen védi valamelyik oldal azt, így meglehetősen dinamikusan megy az ütésváltás, különösen a nagyobb jelentőségű piaci árakon. A nagy játékosok is színre léphetnek, és hipp-hopp szép nagy gyertyát, szép nagy kanócot rajzolhatnak.  

 

Az alábbiakban láthatsz egy pár példát a fals törésre a nyilakkal jelölt részeken. Jól láthatod, hogy a piac nagyon ritkán mutatja tökéletesen tisztán a támasz-ellenállásokat, igényel némi rugalmasságot és sok-sok gyakorlást az elemzésük. Érdemes demo és szimuláció használatával gyakorolni a szintek-zónák kijelölését, amik alkalmával van lehetőséged megfigyelni, hogy a piac megerősít-e az elemzésed. 

 

 

A következő bejegyzésben még egy dolgot el fogok neked árulni, méghozzá azzal kapcsolatban, hogy hogyan is tudod használni a támasz-ellenállásokat trendtörés megállapítására. 

Említettem már, hogy opciós kereskedés esetén van lehetőség irányfüggetlenül is kereskedni? Tudj meg többet róla itt: http://tozsdeguru.com/.

 

-Simon Goldman-

  

 

 

Megosztás a facebookon

 

Nem tudom, hogy említettem-e már, de minden amit megosztok veled azok külföldi, valódi elit, full-time traderektől származnak. Valószínűleg nem egyeznek az elnevezéseim, elméleteim a magyar tőzsdei oktatás által preferálttal. Sok-sok pénzbe, időbe és energiába került, amíg ez használhatóan összeállt. Magyarországon is létezik ilyen kereskedő, róla http://www.tozsdeguru.com/ oldalon találhatsz még több információt.

 

El is jutottunk a technikai elemzés utolsó állomásához, az támasz-ellenállás, technikai zónák témaköréhez. Ezt gyakorlatilag valamilyen formában minden iránykereskedő használja a piacon, így összességében egy nagyon hasznos eszköz, de ez is a teljes piaci kontextusban nyer értelmet, önmagában ennek sincs értelme. 

 

Több fontos dolgot is át kell venni ahhoz, hogy a szintek-zónák meghatározása helyes és használható legyen, ugyanakkor ez is egy olyan dolog, amit sokat kell gyakorolni, hogy a gyakorlatban jól tudjon működni. Ez egy többrészes anyag lesz, az ördög a részletekben rejlik.

Miken is kell átrágcsálni magunkat:

- mi is az a támasz, ellenállás, technikai szint/zóna?

- mi a különbség a szint és a zóna között? 

- mi az a fals kitörés és mi a jelentősége a támasz-ellenállás meghatározásánál?

- mik azok a kerek számok és mik a jelentőségük a piacon?

- hogyan is megy a fentiek együttes működtetése támasz-ellenállás szint/zóna meghatározásánál?

 

 

Tehát nézzük a legelső pontot, hogy mit nevezünk támasznak, ellenállásnak, technikai szintnek/zónának?

Támasznak azt a piac szereplői által tisztelt árszintet/zónát nevezzük, ahonnan az ár kisebb-nagyobb esés után felpattan és felfele folytatja az útját rövidebb-hosszabb ideig. Nagyobb esést követő nagy felpattanás sokkal nagyobb jelentőségű a piacon, mint egy kisebb.

Ellenállásnak azt a piac szereplői által tisztelt árszintet/zónát nevezzük, ahonnan az ár kisebb-nagyobb emelkedés után visszalökődik és lefele folytatja az útját rövidebb-hosszabb ideig. Nagyobb emelkedést követő nagy visszalökődés sokkal nagyobb jelentőségű a piacon, mint egy kisebb. 

Technikai zónának azt nevezzük jellemzően, amikor egy árszint/zóna már támaszként is és ellenállásként is hatékonyan működött a piacon. Ezek általában sokkal nagyobb jelentőségűek, mint egy sima támasz vagy ellenállás.

 

A következő bejegyzésben innen fogjuk folytatni, sok-sok érdekesség és hasznos tudás vár még rád. Apropó érdekesség! Tudtad, hogy havi 6% profit elég ahhoz, hogy egy év alatt duplázd a kereskedési számlád? Itt egy kalkulátor, játssz egy kicsit a számokkal: http://tozsdebolmilliomos.com/kamatos-kamat-kalkulator.

 

-Simon Goldman-

 

Megosztás a facebookon

Ha már elég időt belefektettél az ingyenes online tudás felkutatásába, akkor biztosan találkoztál már a "Trend is your friend" közhellyel. Ez egyébként a kifejezetten fontos eleme az iránykereskedésnek, sokkal "könnyebb" profitot termelni abban az esetben, ha az áramlattal mész, mintha azzal szembe próbálsz utat törni. Mind a két esetben lehetsz profitos, de kezdésként inkább szerezz rutint a trendirányú kereskedésben, hogy utána tudd, hogy mikor kereskedsz trenddel szemben. :) Persze mondanom sem kell, hogy ezzel a kérdéskörrel nem igazán kell foglalkoznod túl sokat, ha irányfüggetlen kereskedéssel keresed a kenyérkét.

 

Tehát ahogy már leírtam háromféle trendet különböztetünk meg: emelkedő/bikás, eső/medvés, oldalazó/neutrális. Ezeknek a tanulmányozásába is jó sok száz órát raktam bele és azóta sem tudom, hogy emiatt vált könnyebbé vagy csak elkezdtem nem annyira túllihegni a meghatározását (talán mert felfogtam, hogy tévedhetek és akkor sincs semmi, max vesztek 1-2%-ot). Ezt már nem fogom megtudni, mindenesetre megpróbálok egy egyszerű változatot reprezentálni neked.

 

Egy fontos szabály van még: a chartot annyira tisztán tartjuk amennyire csak lehet, semmi sallang, csak a legszükségesebbek mehetnek rá.

 

Szóval mutatok neked egy emelkedő trendet ami most a Euro-n található. Az ár szépen menetelt felfele, majd az elmúlt hetekben elkezdett oldalazni. Habár most egy középtávú oldalazási fázisban van hosszútávon, itt bizony a bikák tolják a szekeret.

 

A Yen egy ideje már csökkenő trendben van hosszútávon, habár a dollár korreláció miatt itt is felfedezhető az utóbbi hetekben az oldalazás, de egyelőre csak középtávú.

 

Majd végül, de nem utolsó sorban egy középtávú oldalazás a Euro-n: nem megy semerre, csak két középtávú kulcsszint között pattog.

 

 

Ezen a pár példán keresztül szerettem volna ízelítőt adni a dologból. Nem történik itt semmi varázslat, de azt is hozzá kell tenni, hogy ezek direkt könnyű példák. Ha valami túl zavaros, akkor egyszerűen ne tölts vele túl sok időt. Idővel úgyis rutint fogsz szerezni a zavaros környezetben való kereskedésben, az elején viszont törekedj a lehető legtisztább szituációkra, a többi meg úgyis jön a tapasztalattal. Tehát tartsd tisztán a chartot és menj az árral, a birkózást meg hagyd meg a sportolóknak. ;)

 

Habár így az elején egy kicsit nehéznek tűnhet a dolog, de le fog tisztulni és utána már te is élvezheted a kamatos kamat áldásos hatásait. 

 

-Simon Goldman-

Megosztás a facebookon

Az előző bejegyzésben azzal foglakoztam, hogy mik is az alapvető elemei egy /szerintem/ normális technikai elemzésnek. Az egészet úgy kezdtem, hogy három időtávon érdemes az elemzést elvégezni azaz: hosszú-, közép- és rövidtávon. Ezek azért fontosak, mert iránykereskedésnél (úgy ahogy iránymentes kereskedésnél is, bőségesen találsz részleteket itt: http://www.tozsdeguru.com/) is az ügyleteket mindig piaci kontextusban helyezzük el, viszont iránykereskedésnél sokkal nagyobb szerepe van az időtávoknak. 

 

Amikor ezzel először találkoztam, akkor úgy futottam bele, hogy top-down, többidősíkos elemzés. Akkor sokat tanulmányoztam, nagyon misztikusnak tűnt az egész. Azért tűnt annak, mert bizony nem mindig annyira egzaktan mutatja a piac a különböző méretű trendeket, igényel némi rugalmas gondolkodást és művészi érzéket ami csak idővel és gyakorlással jön. Mindenestre adok egy nagyon egyszerű támpontot az idősíkos témára (az idősík és a különböző méretű trendek nem ugyan azt jelentik, két különböző dolog amiben lehet átfedés).

Tehát ökölszabályként kezdésnek a következőt tudnám ajánlani neked:

- hosszútávú elemzésre napos idősíkot használd, ez így kb kilenc hónapnyi adat,

- középtávú elemzésre megfelel a négyórás idősík, ez így kb hat hétnyi információ,

- rövidtávú elemzésre az egyórás idősík ajánlott, nagyjából kilenc napnyi gyertya.

 

 

A fentiek nem kőbevésett dolgok, de ahhoz, hogy el tudd kezdeni a munkát tökéletesen megfelel. Felmerülhet benned a kérdés, hogy rendben van, hogy meg van adva az idősík, de mennyire nézzem közelről-távolról a gyertyákat? A válaszom erre az, hogy annyi gyertyát nézz ami megmutatja neked a piacelemzéshez szükséges összes információt, de természetesen tökéletesen felesleges sokezer gyertyát látnod egyszerre, egyszerűen nem kapsz a jelenre piaci állapotra vonatkozóan több releváns. Ennek az ellenkezője is igaz, egy tökig kinagyított chart alkalmatlan elemzésre. Jellemzően, ha 200 gyertyát látsz a charton egyszerre az megfelelő lesz kezdésnek, talán még ez is egy kicsit sok, de elég sztorit mesél el a termékről és az adott időtávról. 

 

Már említettem szerintem, de érdemes észben tartani azt, hogy a tőzsdei kereskedés bizony nem pőre technikai szöszmötölés, hanem kőkeményen befolyásolva vagy saját magad által, a Tőzsdeguru ezt is kiválóan összefoglalta az alábbi cikkében: http://www.tozsdeguru.com/hirek-18/75-miert-vasarolsz-a-csucson-es-miert-felsz-beszallni-a-melyponton .

 

-Simon Goldman-

 

Megosztás a facebookon